Lehajtott fejű, sötét hajú fiatal ül kékes fényben, a nyakában és körülötte vastag fémláncok lógnak.

Függőség és a mögötte rejlő nehézségek

A tartósan függő működéshez vagy szerhasználathoz gyakran társulhatnak testi és lelki panaszok is. Például szívritmuszavar, magas vérnyomás, emésztőrendszeri problémák, alvászavar, pánikrohamok, szorongásos tünetek, depresszív állapotok, anyagcserezavarok vagy cukorbetegség. És sokszor együtt jár olyan lelki nehézségekkel, mint a szorongás, a depresszió, a traumák következményei vagy akár egy fel nem ismert személyiségzavar. A szakirodalom ezt duáldiagnózisnak nevezi: amikor a függőség mellett egy másik mentális vagy érzelmi probléma is jelen van.

Lehet, hogy évek óta benne élsz, és nem tudod igazán, hogy mi is történik veled, csak sodródsz

Sokan élnek úgy évekig – akár évtizedekig –, hogy nem értik, miért ismétlődnek ugyanazok a kapcsolati konfliktusok, miért érzik magukat állandó feszültségben, vagy miért nem működik semmi úgy, ahogy szeretnék. Előfordulhat, hogy ennek hátterében egy személyiségzavar vagy más tartós, kapcsolati működést befolyásoló nehézség áll. Az is lehet, hogy mi magunk vagyunk érintettek, vagy egy hozzánk közel álló személy.

Éppen ez teszi nehézzé a felismerést.

Az ember idővel hozzászokhat ahhoz, amiben él. Ami kívülről bántónak, kiszámíthatatlannak vagy szélsőségesnek tűnik, az belülről gyakran a mindennapok természetes részévé válik.

A személyiségzavar nem egyszerűen „rossz természet” vagy akaratgyengeség, hanem a személyiség tartós működésmódja, egy traumaválasz, amely jelentősen befolyásolhatja az érzelmek szabályozását, a gondolkodást és az emberi kapcsolatokat.

Gyakran a hozzátartozók kérnek először segítséget

Előfordulhat, hogy az érintett személy nem érzékeli saját működésének problémás oldalát, vagy nem tartja szükségesnek a segítségkérést. Ilyenkor sokszor a partner, a szülő vagy más családtag fordul először szakemberhez, mert ő viseli leginkább a kapcsolat terheit.

Pszichoedukációs konzultáció keretében segítek jobban megérteni a függőségek, a lelki működés és a testi tünetek összefüggéseit.

Amikor a kötődés együttfüggéssé válik

A függőség nem kizárólag egy szerről szólhat. Egy emberhez vagy egy egész működéshez is ugyanúgy hozzáköthetjük magunkat.

Az együttfüggés olyan betegség vagy betegségszerű állapot, amely akkor alakul ki, amikor az ember egy nagyon erőteljes jelenség közelében él, és ezt a jelenséget nem tudja saját személyiségén belül feldolgozni, hanem alkalmazkodik annak létéhez. (Tommy Hellsten 2021. Innatura)

Ez a jelenség lehet egy mérgező közeg, szülő, személy, egy személyiség- vagy viselkedészavarral, vagy akár függőséggel küzdő családtag, maga a függőség, vagy egy kolléga, akár egy politikai rendszer is.

Az ember hozzákopik a körülményekhez

Sokan úgy növünk fel, hogy egy ilyen jelenséghez való alkalmazkodás egész gyermekkorunkban elkísér. Persze erről nem tudunk, de a személyiségfejlődésünk és életminőségünk tekintetében nagy árat fizetünk ezért a kényszerű alkalmazkodásért.

Amikor ez lesz otthon a „normális”

A diszfunkcionális család egy olyan egészségtelenül működő, sokszor viszálykodó család, amelyben az egyes családtagok neveletlen és erőszakos viselkedése a család többi tagjának hasonló viselkedését váltja ki. Az ilyen családokban felnövő gyermekek ezt a viselkedésmódot normálisnak gondolják, megszokják.

A diszfunkcionális család tagjainak tünetei és viselkedésmintái hasonlóak, amelyek révén a családi struktúrán belül hasonló tapasztalatokat szereznek. Ez a diszfunkcionális attitűd megerősödéséhez, annak elfogadásához vagy állandósulásához vezet.

Általános jellemzői:

nem reagálnak a problémákra (és egymás érzelmeire)

titkok és tabuk, dogmák, ismétlődő panel-mondatok járják át a légkört

nem foglalkoznak az érzéseikkel, a szükségleteikkel

a családban a szerepek megváltoztathatatlanok, megmerevednek

Diszfunkcionális családnál a szabályok, szerepek ridegek, kaotikusak, és előfordulhatnak rejtett szabályok is.

Rated 5 out of 5

Zsuzsa

Pisti

Rated 5 out of 5
Hosszú hajú nő összegömbölyödve ül az ágyon, fejét a kezébe hajtja, teste fölé világos takaró borul.

A mérgező szégyen - amikor a bántás az identitás részévé válik

A diszfunkcionális családi működésben gyakran jelen van a mérgező szégyen: amikor nem azt éljük meg, hogy „valamit rosszul tettem”, hanem azt kezdjük el hinni, hogy „velem van baj”, „nem vagyok elég jó”, „nem vagyok szerethető”. Ilyenkor a szégyen már nem egy adott viselkedésünkre adott természetes reakció, hanem az önmagunkról kialakított kép részévé válhat.

Az alkohol- és más függőségek hosszú távon jelentősen megterhelhetik a családi kapcsolatokat. A kimondatlan problémák, a titkolózás, a kiszámíthatatlanság és a szégyen olyan működési mintákat alakíthatnak ki, amelyek tartóssá válhatnak és akár több nemzedéket is érinthetnek. A következő generációk kapcsolataira és önmagukról alkotott képére is hatással lehetnek.

A szégyen nem mindig ellenség

A természetes szégyenérzet segíthet érzékelni a saját és mások határait, és eligazodni a kapcsolatainkban. Ha azonban egy gyermek, egy ember tartósan bántást, elutasítást, kiszámíthatatlanságot vagy függőséggel terhelt családi működést tapasztal, könnyen magára veheti azt, ami valójában nem az ő felelőssége.

Tommy Hellsten Víziló a nappaliban című könyvének borítója, vörös szobát kitöltő kék vízilóval.

Tommy Hellsten: Víziló a nappaliban

„Azt mondják, hogy az alkoholizmustól szenvedő család olyan lakásban él, ahol víziló van a nappaliban. Víziló, amelynek a létezését el kell titkolni. Senki nem tudja kikerülni, mert teljesen kitölti a nappalit, egyrészt hatalmas testével, másrészt félelmetességével.

Masszívan jelen van, és leköti a családtagok energiáinak nagy részét. A víziló jelenlétének letagadása még nehezebbé teszi a feladatot. A család mégis alkalmazkodni tud a helyzethez – igaz, ez nem menne mindnyájuk személyiségének és az egymással való kapcsolat komolyabb megváltoztatása nélkül. A család három alapszabályt fejleszt ki, amelyek betartása életben maradásuk alapja lesz:

„Ne beszélj, ne érezz, ne bízz!”

A fenti idézetbe beilleszthetnénk a kábítószerfüggést, a családon belüli erőszakot, az abúzust, a személyiség- és/vagy viselkedészavart, vagy bármely folyamatot, amely vízilóként titokban, de nagyon is érezhetően átveszi az irányítást a család élete felett.

A könyvben az író levezeti, hogyan lehet a vízilovat láthatóvá és így kezelhetővé, eltüntethetővé tenni.”

A víziló a nappaliban

TÉNYLEGES GYÓGYULÁS IS LEHETSÉGES

„A tényleges gyógyulás is lehetséges – az emberben ott él saját gyógyítója: az a kisgyerek, aki elhitte magáról, hogy ő a rossz, holott csak neki okoztak valamilyen rosszat. Meghallgatva ezt a belső gyermeket, felfedezve az igényeit, megtalálhatjuk a kulcsot egy új és teljesebb élethez, amiben már nincsenek víziló méretű láthatatlan tabuk.”

Ha magadra ismertél ezekben a működésekben:

Boldogan felugró, szőke hajú fiatal nő rajza, széttárt karokkal, zöld pólóban és zöld nadrágban.

AJÁNLOTT OLVASMÁNY

Tommy Hellsten Víziló a nappaliban című könyve közérthetően mutatja be, hogyan alakítja át egy család működését a függőség, az együttfüggés és a kimondatlan problémákhoz való alkalmazkodás. 

HA TE MAGAD KÜZDESZ FÜGGŐSÉGGEL

Verdes Tamás addiktológiai konzultáns munkássága számomra inspiráló és szakmailag magas színvonalúnak tartom. Itt veheted fel vele a kapcsolatot, ha függőséggel küzdesz.

Scroll to Top